Valóban szinte mindenkinek szüksége van „egy kis” fogszabályzásra?
Ezt talán túlzás lenne állítani, de valóban szinte mindenkinél található kisebb-nagyobb harapási vagy esztétikai eltérés, amit érdemes lehet orvosolni. Fogszabályzás esetén elsőként mindig a funkcióban lévő eltérésekre kell koncentrálnunk (ilyenek például a nyitott, a kereszt- és a mélyharapás). Másodsorban – de a páciensek számára elsőbbséget élvező helyen – az esztétikai problémákra (torlódás, rések a fogak között, elfordult, vagy hiányzó fogak). A leggyakoribb probléma, amelyekkel maga a páciens keresi fel a fogszabályzó orvost, és nem egy kezelés közben derül rá fény, a frontfogak torlódása illetve a mélyharapás.
Milyen problémákat okozhat a rendezetlen fogazat?
Ha a fogaink kuszán állnak, az nem csak esztétikai problémát jelent. A nem teljesen tökéletes fogsor önmagában is az életminőség romlásához vezethet, hiszen a külvilág reakciói miatt sokan igyekeznek takargatni, elkendőzni a problémát. Így ritkulnak a jóízű nevetések, a kötetlen, felszabadult beszélgetés, csökken az önbizalom. Nagyon fontos az is, hogy a torlódott fogazat megnehezíti az alapos tisztítást, és igen hamar fogszuvasodást, esetleg fogágy betegséget okozhat. Egy rossz harapási forma pedig kényszerhelyzetben tartja az alsó állcsontot, lassú, de alattomos láncreakciót beindítva. Rossz hatással lesz az állkapocsízületre, és kellemetlen fejfájáshoz vezethet.
Fogágy betegség, korai fogvesztés –
hogyan köthető mindez a fogszabályozás hiányához?
A torlódott fogazat esetében a tisztítás elégtelensége okozza a fő problémát. Ilyenkor ugyanis a legnagyobb igyekezet is kevés: bizonyos helyekre nem érnek el a fogtisztító eszközök. Sokszor a már kezelt fogágy betegek helyzete is javítható a fogszabályozás segítségével, és korábban mozgó fogakat sikerül újra stabil, nyugvó pozícióba szabályozni.
Éjszakai fogcsikorgatás: megoldhatja a fogszabályzás?
A manapság elkerülhetetlen stresszes életmód miatt nem feltétlen a fogak, hanem az izmok önkénytelen szorítása okozza a fogak csikorgatását. Sok esetben autogén tréninggel és ehhez fogászati oldalról egy éjszakai harapásemelő védősínnel lehet segíteni ezen a problémán.
Állkapocs ízületi fájdalmon is segíthet a fogszabályzás?
Bár ez egy nagyon komplex probléma, és folyamatosan próbálunk megoldást találni a kérdésre, valóban létezik olyan eset, amikor önmagában a fogszabályozás javít a kialakult helyzeten.
A fogszabályzás hiánya olyan problémákat is okozhat,
melyekre álmunkban sem gondolnánk…
Szervezetünk nagy, összefüggő egység. A rossz fogazat az emésztési problémáktól kezdve a fájdalmas nyakizmokon át az önértékelés bizonytalanságáig sokfelé gondot okozhat. Nyitott harapás esetén sokszor szájlégzők leszünk, előfordul, hogy ez nyelvlökéses nyeléssel is párosul. Ilyenkor érdemes logopédus segítséget kérnünk.
Az állkapocs ízületi problémák esetén kényszerhelyzetben tarthatjuk a fejünket, a rossz testtartás pedig további fájdalmakhoz vezet. Előfordul, hogy a felmerült problémák miatt más területen tevékenykedő szakemberek segítségét kell kérnünk: pszichológus, légzésterapeuta közreműködésével jobb eredményt érhetünk el.
Mi a legfiatalabb kor, amikor már érdemes elkezdeni a fogszabályzást, és van-e legfelső korhatár?
Már 4 éves kortól érdemes foglalkozni a kérdéskörrel, ilyenkor ugyanis már látható, hogy az állcsontok és az izmok szépen fejlődnek-e. 5-10 éves korban, a maradó fogak megjelenésével a legfontosabb feladatunk, hogy elegendő helyet biztosítsunk az állcsontban a következő foggeneráció előtöréséhez. 13-14 éves kor után pedig elérkezünk a rögzített fogszabályzókhoz – ezekkel tudjuk a legjobb eredményt elérni. A fogszabályzásnak nincsen felső korhatára, és nem csak a tizenévesek privilégiuma. Ha elmúlt már 18, de mindeddig nem volt alkalma belevágni a fogszabályzás folyamatába, akkor sem maradt le semmiről, itt az idő nekirugaszkodni.
Szeretnél még többet megtudni a fogszabályzásról? Most összegyűjtöttük minden cikkünket a témával kapcsolatban, hogy a lehető legtöbb információ birtokába juthass! Kattints ide!